2013. szeptember 24., kedd

TIAS 2013 ősz

Meglepetést hozott nekünk Sherry Pence! Nem kell januárig várni a következő egész világot átölelő hajócsipkés kihívásra.  TIAS - Tat It And See - vagyis csomózd és meglátod mi lesz belőle. A minta leírását részletekben kapjuk, ugyanúgy ahogy Jane Eborall kitalálta, majd apránként derül ki, hogy minek is kezdtünk neki.

Az első részlet leírását Sherry blogjáról tölthetjük le. A napok végén az elkészült képeinket saját kezűleg felrakhatjuk a TIAS blogra, amihez Sherrytől kaphatunk hozzáférést. Itt nyomon követhetjük, hogy hol tart a velünk együtt alkotó több, mint hetven résztvevő világszerte. Az én képem az első napról már fenn is van. Köszönöm Sherry!

1. nap


 Most úgy néz ki, mint egy szép virág, de majd csomózom és meglátom... 

Gyertek, tartsatok velünk, legyünk többen magyarok is a játékban. Nagyon jó érzés részese lenni, ahogy a világon ilyen sok szorgos kezű hölgy alkotja meg ugyanazt a mintát egyszerre!

2. nap



Még mindig virágnak tűnik, de már nagyobbnak, szirmokkal körben...

3. nap


Összeért, és egyre inkább virágnak tűnik. A közepe kiemelkedik. A pikók mércével készültek pedig, a minta egyértelműen megadta, hogy mekkorák legyenek.

4. nap


Valami elindult belőle, mi lehet...

5. nap


Ha a minta most érne véget, azt mondanám, ez egy "L" iniciálé virágdísszel. 

6. nap


Talán egy kosárka van alakulóban?  

7.nap



Összeért, és nem kosárka... 

8.nap 


Mintha valaki ráülne

9.nap


Olyan kezd lenni, mint egy sárkányfej

10. nap


No, mostmár nagyon kíváncsi vagyok mi lesz ebből...

11.nap


Kismozdony lett :)  

Bónusz minta


És így lett a kismozdonyból kisvonat :)

2013. szeptember 16., hétfő

Mesterségek Ünnepe 2013

Évről évre megrendezésre kerül Budapesten a Mesterségek Ünnepe, ahol idén is, mint minden évben sok lelkes csipkekészítő mutatta meg a látogatóknak a sokféle csipkekészítési technikát. A történelmi Magyarország területén több, mint húsz féle technikával készült csipkefajtát készítettek az asszonyok és lányok sok féle varrott, vert, hurkolt és csomózott technikával. A vidéki paraszti kultúrában és az úri házaknál is.  

Magyar Csipkekészítők Egyesülete felhívására sok szorgos kéz készített mindegyik csipkefajtából egy mintadarabot, hogy az arra járó emberek megismerhessék a csipkék sokféleségét, és hogy melyik fajtát melyik tájegységén készítették elődeink. Én is igyekszem bemutatni ezeket itt a blogon, szépen sorban.

Én a hajócsipke mintadarabokat készítettem el. Ez a csipke nem ősi magyar csipke, a világ minden részén készítik. Nem is nagyon találtam kifejezetten magyar gyökerekkel rendelkező mintát. Mivel a mintakincse nem nagyon mutat egyedi sajátosságokat a világ különböző területein, mert mindenhol használják az összes alapmotívumát, így ha a hajócsipke alkotásokat nézzük, úgy látszik, mintha a világ egyetlen ország lenne :)

Fennmaradt festményekről tudjuk, hogy a XIX. század második felében nagyon népszerű volt az úri házaknál szerte Európában, és Amerikában is. Pl. Marie Antoinette ezen a festményen, amit valahol az interneten találtam,  egy csipkekészítő hajócskával ábrázolva látható:


Hogy honnan indult el pontosan, azt nem tudni, de szerencsére a magyar asszonyokhoz is eljutott, így fennmaradt, és továbbvihetjük mi is, készíthetünk belőle sok szépséget, és megtaníthatjuk a fiatalabb generációknak. A  XX. század elején, közepe táján lengecsipke volt a neve, itt nálunk,  a frivolitás elnevezés később terjedt el a francia frivolité szóból.  Hajócsipkének a hajó alakú eszköz miatt hívjuk, amivel készítjük. A világ más tájain is beszélő neve van, az olaszok pl. a szemet látták az eszköz formájában, így a szemet jelentő szóból létrejött chiacchierino nevet adták neki.


Ezt a mintát Gun Blomqvist könyvéből választottam, és átdolgoztam, mert kisebbet, vékonyabb szálból szerettem volna, kisebb terekkel a részek között. Anchor 80-as szálból, sok-sok pikóval nagyon csipkés lett. 10 cm az átmérője. A nagyon finom szál miatt a tartása nem olyan erős, mint ha vastagabb szálból lenne, amin lehetne segíteni keményítéssel, vasalással, de én jobban szeretem, ha természetes marad, még ha így nem is olyan, mintha vonalzó mentén futnának a szálak :)  Két terítőcske készült el, hogy a kiállítás két pontján lehessen kirakni. 

Remélem, sokaknak megtetszett, akik még nem ismerik, és lesznek köztük, akik szeretnék megtanulni a technikáját. Mivel nem igényel nagy eszközkészletet, sem olyan nagyon sok időráfordítást, mint sok más csipketechnika, van létjogosultsága a XXI. század rohanó világában is. És bár manapság már a csipketerítőket nem nagyon használják az emberek, századunk asszonyai kitalálták, hogyan díszíthetők vele a mai eszközeink, különleges ruhadíszek és ékszerek születhetnek belőle. Úgyhogy bíztatni szeretnék minden ügyes kezű kézimunkázót, érdemes kipróbálni! Szívesen segítek :) 

2013. július 25., csütörtök

Keresztszemes képeim egy hétig a kiállításon

A keresztszemes hímzéstechnikával készült képek szinte festőiek, mivel az apró keresztöltésekből felépülő mozaik lehetővé teszi, hogy a különféle színárnyalatok egymásba ússzanak. A képeket a hozzávalókkal és a minták leírásával készletben lehet kapni, vagyis terveznem nem kellett őket, csak kiválasztani.


Ez a kép a Keleti legyező címet viseli, a tervező Sally Ray Cairns. Mérete 30x30 cm, Dimensions kiadású minta. Nagy élmény volt megalkotni, a színei és a mintája is gyönyörű, finom aranyszál is díszíti. A hátterében nem csak keresztöltéses technika segít a bambuszok ábrázolásában. A legyező amúgy is a szívem csücske, sok területen megjelent az életemben. Ezt a képet olyannak tervezték, mintha én álmodtam volna meg.


Ez egy nagyobb kép, sokkal hosszabb idő volt elkészíteni.  Samantha a címe és Talantbek Chikirov tervezte. A mérete 30x60 cm, Lanarte kiadású minta. Nagyon izgalmas volt, hogy emberalak hogyan rajzolódik ki, milyenné alakulnak az arcvonások az apró öltésekből.  Imádom a színeit, nagyon sok árnyalatból állt össze a ruháján a sok redő, és a háttér is. Különleges rajta, hogy ad egy térbeli hatást, ahogy bizonyos helyeken csak egy, máshol több, 4 vagy akár  6 szállal készültek az azonos méretű keresztszemek, így néhol tömöttebb, máshol fátyolszerű hatása van. 

A fotók nem adják vissza a képek teljességét, de most, július 27-augusztus 4 között megtekinthetők Budapesten a West End bevásárlóközpontban megrendezésre kerülő kiállításon. Olyan sok alkotás érkezett, hogy a képek két teremben lesznek: Földszint Széchenyi nagykörút 15 és I. em. Pollack Mihály sétány 15. A kiállítást, mely egyben verseny is, az Éva kézimunka rendezi, és az én képeimen kívül az ország minden részéből érkeznek a kiállításra szebbnél szebb keresztszemes alkotások. Gyertek, nézzétek meg, és szurkoljatok nekem :) 

2013. május 8., szerda

Kusudama

A japán origami művészet különleges ága a kusudama hajtogatás.

Lényege, hogy térbeli testeket, gömböket tudunk kialakítani azáltal, hogy a meghajtogatott alapelemek egymásba helyezhetők. Az az igazi, amikor a kapcsolódási részek úgy vannak megtervezve, hogy tartják egymást ragasztás nélkül.


Ezt a modellt Mio Tsugawa tervezte. Köszönet érte, élvezetes volt megalkotni. 

2013. április 30., kedd

A sárközi gabóca csipke

Sárköz Magyarország déli oldalán, a Duna jobb partján fekvő tájegység. Az itt élő emberek a kézi készítésű csipkéiket gabócának nevezték. Leginkább csomózott rececsipkéből készítettek betétcsipkéket és főkötőket, a vert csipkéikre pedig jellemző a levélke minta használata és  köztük a négyes fonás. A mintát  Fáyné Tornóczky Judit hozta el nekem, köszönöm!


Ezt a csipkét 16 pár orsóval, 40-es Anchor cérnából készítettem. Eredetileg betétcsipke, mellyel inget lehetne díszíteni. Ilyenem nem lévén, karkötőként folytatja életét a XXI. században :)

2013. április 1., hétfő

A hajócsipke napja

Szerte a világon ma ünneplik a hajócsipke nemzetközi napját mindazok, akik szeretnek hajócsipkét készíteni. Épp most készültem el ezzel a csipkével, melynek mintáját Marianne Langwieser és Tatiana Scharowa könyvében találtam:


  
                                             Boldog ünnepet!
                                          Happy Tatting Day :) 



2013. február 26., kedd

Ankars - az első próbálkozás

Az Ankars egy különleges hajócsipke technika, gyönyörű ékszerek készülhetnek belőle, sokféle gyöngyöt használnak hozzá. 
Talán ez a legfiatalabb hajócsipke technika, az 1990-es években dolgozta ki Angelina Rosanova, a lányával Ekaterina Stepnayával, és Angella Safonovával. 
Az ő nevük kezdőbetűiből áll össze az Ankars mozaikszó:
ANgelina
Katya (Ekaterina)
Angella
Rosanova
Stepnaya és Safonova név adja az ‘S’ betűt.

Már régóta nézegetem az Ankars technikával készült ékszereket, de nem nagyon találtam hozzá forrást, akinek a munkái legjobban tetszettek, ő nem segített. Aztán végül találtam olyanokat, világszerte, akik már próbálták, és válaszoltak a kérdéseimre. Karen Cabrera, köszönöm, hogy megtanítottad az alapot, és Corina Meyfeldt köszönöm, hogy bátorítottál a saját tapasztalataid megosztásával, hogy megpbóáljam kreatívan továbbgondolni, hogy mi is hozható ki ebből.


A modellhez Anchor Freccia 20-as cérnát és Hematit gyöngyöket használtam. Mivel találtam sok hölgyet világszerte, akik szeretnék felfedezni az Ankars titkait, és többen dolgoznak rajta, hogy ez sikerüljön, lesz még folytatás! Róluk is írok legközelebb, addig is várom, hogy milyen lesz megtanulni együtt, és köszönöm nekik a lehetőséget. 










2013. február 14., csütörtök

Valentin napra

Jan Stawasz szív motívumát választottam a mai ünnepre: 


Boldog Valentin napot kívánok!



2013. január 15., kedd

TIAS 2013.


Tat It And See - Csomózd és meglátod... Jane Eborall idén is játékra hív minket. Egy hajócsipke készül el a játék végére. Mindig csak egy részlet leírását teszi közzé a blogján: http://tatitandsee.blogspot.co.uk/.

A világ minden táján éppen most készíti ugyanezt a mintát sok-sok szorgos kéz Lengyelországban, Olaszországban, USA-ban, vagy épp Brazíliában. Majd mind elküldjük a fotót Jane-nek, aki kiteszi a blogjára. Így figyelemmel követhetjük, hogy ki hol tart, és mit gondol, vajon mi  lesz ebből, ha elkészül.

Gyertek alkossuk meg együtt!


A második részben úgy indulni, hogy ne kelljen a szálakat elvágni, de ne is látsszon, érdekes trükk. A gyűrűk ugyanúgy készültek mint az elején.


A harmadik napi részlet is ugyanolyan lett, csak a sor rövidebb. Olyan érzésem van, mintha mozaikot készítenék, egyforma apró részletekből. Végül mivé nő majd?


A negyedik napon olyan lett a minta, mint egy kosár:


Az ötödik napon mintha virág kukucskálna ki belőle:


A hatodik  napon valami érdekes indult el, igen, biztosan virágkosár lesz:


A hetedik napon megfordítottam a mintát, és láttam benne egy csipkekendős  hölgy, vagy babafejet...


A nyolcadik napon keletkezett egy kis kosárka a kosárkán... akkor ez mégis valami más, talán egy babakocsi? 


A kilencedik napon körbefutó láncsor jött, eldolgoztuk a szálakat: 


A tizedik napon egy hosszabb rész jött:


És még egy utolsó darabka, és elkészült! 


Köszönöm Jane, jövőre is játsszunk! Vagy lehetne sűrűbben? :)