2011. január 21., péntek

Köszöntő

Kedves Olvasók!

Ezen az oldalon szeretném megosztani a kézimunkázással, csipkekészítéssel kapcsolatos élményeimet és tapasztalataimat. Mindig is szerettem érdekes dolgokat alkotni, izgalmas technikákkal. Ha jól emlékszem az origamival kezdődött. Nagyon tetszik, ahogy egy darab papír életre kel, különösen a kusudamákat szeretem, ahol sok apró meghajtogatott elemet ragasztás nélkül összedugva térbeli testek születnek. Persze belekóstoltam a gyöngyfűzésbe és gyöngyszövésbe is, mint bármelyik fiatal lány, de az nem folytatódott, ahogy a makramé is csak rövid időre fogott meg. Utána a kötés korszak jött, ott a csipke és a fonott mintákat szerettem, az egyszerű és monoton oda sima vissza fordított mintákat unalmasnak találtam. Ezután a hímzések, lapos öltéses, fehér lukacsos, majd a keresztszemes képek. Nagyon izgalmas volt, ahogy az a sokféle színárnyalat mozaikszerűen kiadja a szinte fotó, vagy inkább festmény hatású képeket. És akkor, elkezdtem keresni, hol tanulhatnám meg a csipkeverést. A csipke a kézimunkák királynője, annyira finom, annyira bonyolult, izgalmas. Varázslat, ahogyan átalakul egy átlagos ruhadarab, amint csipkedíszt kap. Budapesten a Hagyományok Háza csikpekészítő iskolájába iratkoztam be, ahol két év alatt igen sokféle csipketechnikát tanultam, nagy élmény volt felfedezni a már ismert hímzésket is, és különösen érdekes volt olyan technikákat kipróbálni és megtanulni, amiket még nem ismertem. Köszönöm Nagy Vincéné Marikának hogy megtanította nekem mindezt, a sok türelmet, amire bizony szükség volt, és azt, hogy nyitottsággal fogadta a szokatlan ötleteimet, és minden körülmények között támogatott, még olyankor is, amikor másképp gondoltam, vagy akartam csinálni dolgokat, mint ami általában szokásos.  Végül sok izgalom, és sok munka után minden elkészült a vizsgára, így mostmár csipkekészítőként, önállóan igyekszem felfedezni a különféle technikákat, és gyakorolni a tanultakat újabb és újabb megszülető csodákon.